Hiába van luxusautód vagy jacuzzid, ha nincs otthon műtárgyad, csak egy „gazdag bunkó” vagy!

A kortárs művészeti szektor – annak ellenére, hogy komoly eredményeket tud felmutatni – úgy tűnik még nem nőtte ki magát teljesen, pedig akár Magyarország új iparága is lehetne. Mivel kevésbé vagyunk erre szocializálódva, ez a story eddig nem állt össze egy olyan produkcióvá, amire tapsolni kezdene a közönség – A kortárs műtárgyak piacáról és a bennük rejlő üzleti potenciálról Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) igazgatója adott exkluzív interjút a Bankár Magazinnak.

Mire kellene ahhoz, hogy a kortárs művészeti szektor idehaza jobban pozícionálja magát, és elismert „iparággá” váljon?

A kreatív szektornak több szegmense abban szerencsés helyzetben van, hogy az elvárható teljesítmény már definiálva van és mindenki által elfogadott.

• A színházban, vagy a zeneiparban adott egy színpad, ahová fel kell menni és elő kell valamit adni. Ha valaki írással foglalkozik nagyjából tisztában van vele, hogy mire kell figyelnie ahhoz, hogy a könyve bestseller legyen – és még hosszasan sorolhatnánk. A lényeg, hogy ha a közönségnek tetszik amit lát, akkor tapsol igazán.
• A kortárs művészettel ez máshogy van, itt a dolgok nem ennyire átláthatók, és bár „szcénának” nevezi magát, nincs „egy színpad”, ahová fel lehetne menni. Viszont van sok helyszín, ahol a kortárs művészet megnyilvánulhat. A közönség itt vagy tapsol vagy nem, vagy épp nincs közönség – de jelenleg zavar van a rendszerben. Jobban szólva: nincs rendszer…

A kortárs művészeti szereplők sokszor úgy gondolják, ez a műfaj jobbárra róluk szól, pedig a siker érdekében elkerülhetetlen lenne a csapatmunka, az összhang.